Művelődés

A falusi ember közkedvelt szórakozóhelye az első világháborút követő években is az ivó, kocsma volt. A nagyabonyi férfiak gyakori vendégek voltak a Fleismann-féle vendéglőben. Az első világháborút megelőző években a helyi vendéglőn (kocsmán) kívül a gabonaraktárban, a bognárműhelyben vagy a szérűn zajlott a közösségi élet: a színjátszás, a táncmulatság, valamint a kisebb mozgásteret igénylő mutatványosok fellépése.
   A nagyabonyi zenészek ismertek voltak az egész Csallóközben, a nagyabonyi tűzoltók, vagy a gazdalegények rendezésében szervezett táncmulatságon a „hazai banda” húzta a talpalávalót, a táncra csábító zenét. A leányok lócán ültek, vagy csoportba verődve a terem oldalfalánál, esetleg a szérű szélén csoportosulva várták a legények érkezését. A legények a csapszék körül gyülekeztek, a prímás beintését követően indultak a leányok irányába. A leányát bálba kísérő anya izgatottan várta, hogy ki kéri táncra a leányát, mert akkor „...föld házasodott a földdel” „...birtok a birtokkal kötött házasságot”.
   Gyakran fordult elő, hogy egy-egy jómódú gazdalegény , vagy jeles vendég a megszabott belépődíjnál nagyobb összeget fizetett, ilyenkor úgy mondták, hogy felülfizetett. A rendezők az ilyen vendéget külön is figyelemben részesítették.
   A művelődés egyik formája — de csak kizárólag a kiváltságos rétegnél — az olvasás volt. A két háború között kevés családnak volt könyvespolca, a falusi ember házánál a Biblián kívül egy-egy naptár, de még az iskolai könyvtárban is csak néhány könyv volt található.
   A Csehszlovák Köztársaságban az 1925-ben megjelent 430-as számú törvénnyel elrendelték a községi könyvtárak létrehozását. Nagyabonyban már a rendelet megjelenése előtt volt könyvtár. František Kraus: „Obecné knihovníctvo na Slovensku” című 1937-ben Bratislavában kiadott könyvében közölt kimutatás szerint 1930-as évek közepén a nagyabonyi községi könyvtárban 127 darab, kizárólag magyar nyelvű könyv volt. A nagyabonyi községi könyvtárban 2002-ben 7283 darab könyv van.
   A CSEMADOK nagyabonyi helyi alapszervezete 1950. május 12-én alakult, első elnöke Kovács József. A következő években, évtizedekben az elnöki tisztséget betöltötte: Vrba Teréz, Pósa Mária, Hodossy Károly, Merva József és Kázmér Zsigmond. Edmár (Huszárné) Mária évtizedek óta tagja a CSEMADOK területi választmányának, Kázmér Zsigmond tagja volt a járási bizottság ellenőrző és revíziós bizottságának.
   A tánccsoportot Kovács Irén vezette. Kiss Katalin vezetésével működött az éneklőcsoport, Csánó Vilmos vezetésével a citeraegyüttes, és Merva József irányításával a színjátszó csoport.
   A nyolcvanas évek második felében számos író-olvasótalálkozóra került sor. Szervezetünk vendége volt: Mács József, Zalabai Zsigmond, Batta György, Dobos László, Duba Gyula, Bereck József, Mészáros Károly és még sokan mások.
   Nagyabony elválaszthatatlan Bihari János nevétől és az évente megrendezett Bihari-ünnepségtől. A Bihari-ünnepség rendezője évek hosszú során a CSEMADOK járási bizottsága, a járási művelődési központ és a CSEMADOK nagyabonyi helyi szervezete volt. E jeles ünnep alkalmával ún. „Prímások versenyét” is megrendeztük. 1989-ben Nagyabony község magyar nemzetiségű lakosságának, 11,5 százaléka volt tagja a CSEMADOK-nak.