A község története
A történelem viharos napjai nem kímélték községünk lakóit sem. A középkorban gyakran tizedelték fertőző járványok, számosan estek el a szabadságharcban, az első és a második világháborúban, és nem került el bennünket a gyászos emlékű kitelepítés sem.
Községünk lakosságának több mint 90 százaléka magyar nemzetiségű. Nagyabony a legszembetűnőbb átalakuláson az utolsó évszázadban ment át, ami természetszerűleg összefüggött a társadalmi változásokkal, a műszaki fejlődéssel nemkülönben a műveltség széleskörű növekedésével.
Bizony, alapjaiban változott meg a falu képe is. Eltűntek a nádfedeles házikók kicsike ablakaikkal, a gémeskutak, a polyvásokkal, pajtákkal, istállókkal és kocsiszínnel teleépített gazdasági udvarok. Emlékké váltak az ökrösszekerek, a lovas kocsik, a poros utak és ezekkel együtt a kisbíró dobolása is. A nádfedeles házak helyén palotának is beillő házak épültek, nagy ablakokkal, tágas szobákkal, fürdőszobával. A lakosságot vezetékes víz látja el ivóvízzel, gázvezeték hálózza be az egész községet, az utcák portalanítottak, rajtuk pedig már modern járművek közlekednek. A dob hangja helyett pedig hangosbeszélő szól községünk lakosaihoz. Sajnos a múlt század közepén lebontották a község díszét jelentő bárókastélyt, helyén jelenleg az új kultúrház áll. A falu közepén volt a szegények háza. Benne laktak a község legszegényebb emberei, akik jobb híján koldulásból tartották fenn magukat. A múlt század derekán ezt az épületet is lebontották, helyén ma obeliszk állít emléket azoknak, akik mártírhalált haltak a fasizmus alatt.
Az utolsó évszázadban községünk is számottevően gyarapodott. Több új utca épült, amelyek közül kiemelkedik a Vasút utca (Túlátú), ahol évtizedekkel ezelőtt még csak néhány ház állott. Fel lettek töltve a gödrök, ahonnét korábban a vályogházak anyaga lett kitermelve, helyén új pedig házsor épült. A művelődés területén is óriási változás történt. Míg az évszázad első felében községünkben nem volt érettségizett vagy középiskolát végzett személy, a második felében pedig alig akadt olyan fiatal, aki nem rendelkezett középiskolai végzettséggel. Sokan pedig főiskolai vagy egyetemi diplomát szereztek. A harmincas években épült háromtantermes iskolánk, majd néhány évvel rá az óvoda. Az évszázad elején épült postát felváltotta a közelmúltban átadott modern posta -és telekommunikációs épület. A mezőgazdaság terén szintén nagyok voltak a változások. Nemcsak a tulajdonjog változott meg, hanem a terméseredmények is. Míg száz évvel ezelőtt jobbára kézzel és állati erővel történt a mezőgazdasági termelés a század derekától a gépek töltik be ezt a szerepet.
A községünk 830 éves történetéhez szorosan hozzátartoznak a roma nemzetiségű polgáraink is, akik évszázadok óta élnek közöttünk. Tény, hogy a községünket a cigányok tették ismeretté a világban. A kitűnő zenészek és cigányzenekarok ismeretesek voltak messze a községünk határain is túl. Ezek közül is a legkiemelkedőbb Bihari János zeneszerző a magyar verbunkoszene legkiválóbb művelője volt, aki községünkben született 1764. október 21-én.
