A Nagyabony helynév
Csallóköz egyik legősibb magyar települése Nagyabony (Veľké Blahovo), amelynek lakói 1997-ben ünnepi keretek között emlékeztek meg megalakulásának 825-ik évfordulójáról. A községet régi oklevelekben már 1161-ben és 1173-ban említik. Az évszázadok folytán több néven is emlegetik, például: Fulobon, Csukár-Nagy Abony, Felabony, Nemesabony, Csallóköz-Abony stb. A 13. századtól több család birtokolta a községet, amelyek közül három nemesi család neve maradt fenn az oklevelekben — az Ordódy, a Csiba és az Olgyay család.
Abony (Oboni) tipológiailag magyar személynév, kronológiailag a X. XII. században jelenhetett meg. Hodos (Hodus) tipológiailag állatnév (hód).
Belitzky János: A Nyugatdunántúli és Felvidéki besenyő telepek (Budapest, 1937), című tanulmányának 7. oldalán írja: „Erre nézve nagyon érdekes az árpádkori magyarság között igen gyakori Aba személynévnek és származékainak, Abád, Abod, Abaj, Abos, Abosk, Aboska, Abony hely- és személynévi alakban való előfordulása.”
Abony (Oboni) földjét még III. István király adományozta Csehországból bevándorolt telepeseknek, akiknek leszármazottait II. András király a királyi udvarnok-jobbágyokat megillető szabadsággal ruházta föl; ebben őket 1236-ban IV. Béla király is megerősítette (CD. IV. 1. 58-9.) Egyébiránt Abony említésével 1239-ben is találkozunk (ÁUO. VII. 83-5.): Miklós alországbíró oklevelében, 1240-ben pedig arról értesülünk, hogy az ekkor már három falura terebélyesedett Abony lakói az ugyancsak három falut alkotó karcsaiakkal közösen perben állottak Karcsai Remiggel egy bizonyos földterületre vonatkozólag.
Hasonlóképpen találkozunk Abony falu említésével 1241-ben, IV. Béla király oklevelében, amelyben Vata falu határai vannak részletezve (D1. 231.). Ezt követően Abonyról csak 1256-ban hallunk ismét, amikor azt tapasztaljuk, hogy a háromfalus Abony és Karcsa lakói ismét viszályban állnak Karcsai Remiggel.
Az egyik Abonyt 1298-ban már Felabonynak hívják, amelynek területéből III. András király 300 holdat Olgyai András fia Péter mesternek adományozott. Ez a Felabony egyébként több várjobbágy birtokában volt, akik szintén Demeter pozsonyi és zólyomi ispán seregében szolgáltak, és kitüntették magukat, amiért III. András király 1299-ben mindnyájukat, birtokaikkal egyetemben, a nemesek sorába emelte (CD. VI. 2. 189-90.).
Abony 1332-ben már három falut alkotott, miként erről az esztergomi káptalan okleveléből értesülhettünk (D1. 2760., Anjoukori levéltár II. 632-4.). 1336-ban Csukárabony említésével találkozunk, amely szomszédos volt Pókaföldével.
Királyunk I. Lajos 1356-ban a felabonyiak nemességét elismerte azzal a kötelezettséggel, hogy ha akár Csehország királya, akár Ausztria fejedelme, az országot fegyverrel támadnák meg, kötelesek fegyvert fogni (Kuriai Itár, 4-778.). 1409-ben Csukárabony Pókateleki Fekete Jakab fia Jánosnak és rokonainak tulajdona. 1380-ban adományozta nekik Lajos király (Kondé, fgy. R. 50.). 1416-ban Pókateleki János fia Miklós tiltja rokonait többek között Abony eladásáról.
